valamiért mindig elkezdem, újra és újra, amikor valami bántja a lelkem. újra egyedül vagyok és a barátomat se szeretem, azt hiszem. éreztél már úgy, hogy a barátodat, akivel amúgy már több mint fél éve együtt vagy, szexuálisan nem kívánod, sőt, undorodsz tőle?! ez mégis mi a fasz? szörnyen érzem magam és meg se tudtam még beszélni ezt az egészet senkivel. nagyon régen nem hallgattam csak úgy zenét... mindig utazás közben szoktam, mikor egyedül vagyok. de most valami nagyon nincs rendben velem. meg akarok változni megint, teljesen. elkorcsosítottam magam az utóbbi 2 évben, most szeretném visszakapni azt aki voltam akkor. nem lesz könnyű. nehezen barátkozom. új fősuli és még senkit se ismerek kb. 2 fiúval beszéltem össz-vissz meg egy nyomi csajjal. nem túl sok. mostanában kolbival talizgatok, nem tudom miért érdeklem most hirtelen, de valszeg csak a barátnőjét akarja féltékennyé tenni. leszarom, addig se unatkozom. nincs most semmi, amivel most teljes mértékben eltudnám foglalni magamat. lehet most ezzel a bloggal minden megváltozik, van pár ötletem, de ha nem jövök rá, h a dizájnt h lehet megváltoztatni, akkor hamar elmegy ettől a felülettől a kedvem... mostanában nem vagyok túl kreatív, úgy kb 5-7 éve tart ez, de ennél azért jobb vagyok, mint ez a sablon. majd kitalálom. de most alig látok, főleg ezeket a nyomorult kis betűket. lassan vak leszek... főleg egy 12 órás nap után. el kéne kezdeni tanulni is... majd... holnap talán :) puszpá

Megosztás a facebookon